Csak olyanoknak, akik bírják
a vért.

Egy szörnyű múlt, csalódás
és bosszú...mindez elég Lucynak ahhoz, hogy a
kedves lányból fiatalon gyilkológépezetté
váljon.Mindenkit megöl, aki
az útjába áll. Ő egy Diclonius. Hosszú,
láthatatlan karjai vannak, rószaszín haja-szeme és
füle.Emellett a génjei és
ösztönei miatt mindegyikük egy gyilkológép. Elvileg. De
azt mindenki elfelejti, hogy
ők is emberrek, és ugyanolyanok, mint mi. A
kór a vektoraikkal terjesztik, és úgy születnek már, a
megfertőzött szülőtől. (Az édesanya általában meghal).
Bezárják egy laboratórinumba őket, ahol
hutatásokat végeznek rajtuk, és keresik a tökéletes vektort,
a pusztítógépezetet. (Természetesen harcra, meg
később, mint kiderül, a főnök is diclonius, és ki
akarja írtani az embereket...)
És a dicloniusok nemzésképtelenek. Lucyt
 Bántották, és csalódott egy fiúban...majd meghalt a
barátnője, és bezárták. De kiszabadul. Egy golyó
eltalálja a fejét, és amnéziás
lesz. Így lesz belőle Nyuu, aki
csak ennyit tud mondani...elfelejtett
mindent...viszont amikor beüti a fejét, újra a régi
lesz... Aztán Kouta és Yuka megtalálják...Kouta múltja
elég relytélyes...közben új barátok, Nana és Mayu ,
ellenségek, Bando, érdekes szálak kapcsolódnak össze
egy véres, szomorú és
felejthetetlen animében, ami az egyik legjobb .

Így egy kicsit morbidan
hangzik, ami igaz is, de a
történet eredeti, a grafika és a szereplők múltja,
személyisége kíváló, és
nagyon megható, és a végén mind eggyütt örülünk
Lucyval. ^^

(Eredetileg egy német
színdarab volt - a neve is német, ha jól megfigyelted.
Műfaja pedig dráma,
természetesen.)